Férgek és hogyan meszeljük be őket

Archívum Kegyelet és vígság kisfarsangban November nevének jelentése kilencedik, mivel a régi római kalendárium kilencedik hónapja volt.

Nagyheti szokások és hiedelmek a Zoboralján | kisgombocszeged.hu

A régi magyar naptárak Szent András hava néven említik. Vasárnap Egyes vidékeken kisfarsangnak is nevezték, hiszen ekkor még lehetett bálokat, lakodalmakat tartani, amelyek a november végén kezdődő adventi időszakban már tiltva voltak.

Az őszi betakarítással a hónap közepére végeztek, s a leszüretelt szőlőből is kiforrt az újbor… Mindenszentek és halottak napja A két hó eleji ünnep november 1. Régebben azt a hetet, amelyre estek, halottak hetének nevezték. Számos hiedelem és tiltó szokás kapcsolódott hozzá.

Általános hiedelem volt, hogy ezen a héten a család elhunytjai hazalátogatnak. Tiszta házzal volt illő várni őket, ezért előtte általános takarítást rendeztek.

Szatmár,

Rendbe tették a házat, az istállókat, ólakat, gazdasági épületeket, felseperték az udvart. A halottak hetén már tilos volt takarítani, meszelni, nehogy a férgek ellepjék a házat. Az asszonyoknak nem volt szabad mosniuk, nehogy a ruhák megsárguljanak. Tilos volt fokhagymát ültetni, mert megromlott volna, s helyenként földmunkát sem végeztek, még a lovakat sem fogták be.

A sírokat az ünnepre rendbe tették, feldíszítették virágokkal, koszorúkkal, este pedig gyertyát gyújtottak a holtak emlékére és lelki üdvéért.

Általános hit volt, hogy halottak napján az elhunytak kijönnek sírjukból. Ezért az első gyertya meggyújtásakor az egész család körülállta a sírt, hogy halottjuk lássa: senki sem hiányzik közülük, majd mindenki gyújtott egy-egy gyertyát.

Szatmár, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

Megfigyelték, kié ég el elsőként. A hiedelem szerint ugyanis ő hal meg legközelebb a családtagok közül. Abból a hitből kiindulva, hogy az elhunytak halottak napján hazalátogatnak, régi szokás volt számukra megteríteni az asztalt, vizet és kenyeret tenni rá.

Annyi gyertyát gyújtottak, ahány halott volt a családban. Néhol kalácsot is osztottak a templom és a temető előtt ácsorgó koldusok között. Szent Márton és a pásztorok Szent Márton napja, november e valaha őszi záró- férgek és hogyan meszeljük be őket természetvarázsló pásztornap volt.

Már az Árpád-korban is ekkor fizették a bérletet és az évi járandóságot. A pásztorok ilyenkor újították meg szerződésüket gazdájukkal, vagy újhoz szegődtek.

1. Férgek a piszkos kezekből
2. Paraziták jelei az emberekben
3. Szent István Társulati Biblia - Apostolok Cselekedetei - ApCsel
4. Férgek az emberi testben tünetek kezelése
5. Szatmár, ( évfolyam, szám) | Library | Hungaricana
6. Átkozott legyen kígyósziszegésük!
7. A jeruzsálemi üldözés.
8. A féreg – Wikiforrás

Bojtárfogadó vásárokat is tartottak. A gulyát most hajtották be telelőre. A lúd hizlalása szintén erre az időszakra esett, s Mártonkor kezdték meg az újbort, amelyet Szent Márton borának is neveztek.

Féreg folyt ki a csapból? Undor a medencénél | SONLINE

A libatenyésztő vidékeken szokás volt ilyenkor libapecsenyét fogyasztani. Helyenként úgy hitték: aki Márton-napkor nem eszik lúdhúst, az egész évben éhezni fog. A Zoboralján és a Csallóközben ezen a napon a pásztorok vesszőt hordtak míg másutt a szokás karácsony böjtjéhez kapcsolódott. Egy nyaláb vesszőt vittek gazdájuknak Szent Márton vesszeje vagy Márton vesszejeverses köszöntőt mondtak, s áldást kértek a háznépre és a háziállatokra.

A gazda megvendégelte őket, megfizette a bélesadónak vagy rétespénznek nevezett járandóságukat. Szalonnát, kolbászt, bort, kalácsot, zsírt és egy kis pénzt is ajándékozott nekik, s gyakran nagy lakomát csaptak.

Márton vesszeje általában többágú volt. Főleg a disznók egészségét és szaporodását igyekeztek segítségével befolyásolni.

Féreg folyt ki a csapból? Jump to. Sections of this page. Accessibility Help. Email or Phone: Password: Forgot account?

Ebből a célból a gazda a vesszővel megveregette a disznókat, vagy a vesszőt az óljuk tetejére tűzte, hogy megvédje őket a dögvésztől. A hit szerint ahány ága volt a Márton-vesszőnek, annyi malacot ellik majd a koca. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki először az állatokat a legelőre, hogy védve legyenek a dögvésztől, és a jó szaporulat biztosítására. A népi megfigyelések szerint ugyanis ha ezen a napon havazott, akkor harminc negyven napon keresztül mindennap férgek és hogyan meszeljük be őket fog.

Látogatás a medencében férgekkel, Medence férgek

A Márton-napi esőt a Csallóközben nem kedvelték, mert általában fagy és szárazság követte. Az Ipoly mentén viszont hosszú őszre következtettek belőle, a havazásból pedig a tél gyors beálltára. Ekkortájt az idő leggyakrabban már hideg, ködös volt.

Ezt az időszakot Márton nyarának nevezték. A napos időről azonban hideg télre következtettek.

Navigációs menü

A lúd mellcsontját is használták időjóslásra. Felső szakasza a nyakcsontig a karácsonyig tartó, alsó része a karácsonyt követő időszak időjárását jelezte. A fehér mellcsont havat és esőt, a vöröses színű nagy hideget jósolt. Katalin-ág és böjtölés A múltban Katalin november Régebben ekkor tartották az utolsó bált és lakodalmat, ugyanis közeledett az adventi böjti időszak.

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Szokás volt a lányok körében ezen a napon valamilyen gyümölcsfa- legfőképpen cseresznye- vagy szilvafagallyat vágni, majd vízbe tenni. Ez volt a Katalin-ág.

Feltámadási körmenet Gímesen, a Egyebek mellett ilyenkor végezték az otthoni nagytakarítást és meszelést.

Ha karácsonyig kivirágzott, a lány ebből arra következtetett, hogy az új esztendőben férjhez megy. A legények sok helyütt Katalinkor böjtöltek, hogy éjszaka megálmodják, ki lesz a feleségük. De ez fordítva is érvényes milyen férgek adnak puffadást, vagyis ha Katalinkor tocsogott, azaz esett az eső, fagyos, télies karácsonyra lehetett számítani.

Fő navigáció

Katalin a téli időszak első gonoszjáró és női dologtiltó napja volt. Tilos volt kenyeret sütni, fonni míg másutt a fonó megnyitása éppen Katalinhoz fűződött. Voltak vidékek, ahol bizonyos férfimunkákat sem volt szabad végezni. Tilos volt szántani, a lovakat szekér elé fogni, s a malmok sem működhettek. Ezek a tilalmak a kerékkel álltak kapcsolatban, mivel Szent Katalin kerékbe törve szenvedett vértanúhalált.

András és a szerelmi jóslások November a az egész magyarlakta területen szerelmi jósló nap volt. A lányok különböző praktikák segítségével igyekeztek megtudni, ki, milyen nevű lesz a férjük.

Lábléc médiacsalád

Evégett egész nap böjtöt tartottak. Éjszakára a párnájuk alá férfiruhaneműt, gyakran édesapjuk nadrágját rejtették, hogy megálmodják, ki lesz a jövendőbelijük. Elterjedt szerelmi jóslás volt a gombócfőzés. A lány nyers gombócba egy-egy férfinévvel ellátott cédulát tett, majd a gombócokat kifőzte.

Szobafestő Attila: Glettelés meszes vakolaton

Az elsőnek feljövőben lévő cédula tartalmazta a leendő férj nevét. Szokás volt szénből is jósolni. Széndarabokat raktak vízbe, s ha gyorsan leültek a víz fenekére, ebből a lány arra következtetett, hogy az év végéig férjhez megy. Néhány vidéken ezen a napon kezdődtek a disznóvágások.

Támogassa a vasárnapot Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot! Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!